Mivel szeretem a mai napig megörökíteni a történeteket, ezért fényképeztem, majd amikor már lehetőségem volt videóztam, ill. videózok.
Lejegyezve: 2019.03-tól.
Fényképezés.
Első fényképezőgépem egy harmonika szerűen kihúzható lencsével volt felépítve. Hasonló mint a képen. Ezt a gépet Budán a Fő utcában vásároltam egy használt cikk boltban. Érdekes keresője volt, mert volt rajta két kis négyzet alakú ablak, egyik a lencsénél a másik meg a gépnél. Amit a két kis ablakon keresztül láttunk azt látta a lencse is.
Később egy két aknás gépet vettem. Ezzel a géppel kevés képet csináltam, mert akárhogy állítottam nem csinált éles képet, a drága filmet tönkre tette.
Következett egy Szovjet Smena. Ahhoz képest, hogy egyszerű a kezelése, jó képeket lehetett vele csinálni. Ezt sokáig használtam és viszonylag sok jó képet csináltam a családról, kirándulásokról, stb.
Munkabérbe kaptam egy Zenit gépet, de ezzel is kevés képet csináltam, sőt még most is benne van a film.
Sokat nem tudtam fényképezni, mert sokba került az előhívás. Bár jó most nézegetni ezeket a képeket!
Videózás.
Mindig szerettem volna olyan felvételt csinálni ahol hang is van.
A Rádiótechnikában hirdettek egy fekete-fehér videokamerát, ezt a kamerát állítólag egy börtönben használták megfigyelésre. Megvettem de sajnos hibás volt, sok munkával sikerült megcsinálni, ezután kezdődtek a videomunkák. A videotechnikai felépítés egy asztali videomagnóból, egy Tünde tv-ből és Tesla mikrofonból, és sok-sok vezetékből lett összeállítva. Nem tudott szép képet csinálni, talán a 20-30-as években készült mozifilmekhez lehet hasonlítani, de azért nagyon örültünk neki, mert a családról szólt és hangja is volt.
Sokáig ez a technikai felállás volt. Felírat is volt! A lányom leírta a papírra a szöveget, én meg felvettem.
Később egy Commodor 64-es számítógéppel készült a felírat, majd Amiga számítógéppel, és következett egy AT286-os számítógép.
A barátomnak volt egy színes kamerája, és nagyobb családi események felvételére ideadta.
Ahogy az anyagiak engedték vettem egy használt kézi Sony videót, sajnos kb. 5-év után elromlott.
Ezt követte egy szintén Sony Digitál8-as új kamera. Ez 14-évig jól működött, de 2019 januárjában a mechanikája elromlott. Nem látta a szalagot és még össze is gyűrte, kissé megbontottam, de nem tudtam vele mit kezdeni, mert hiába bontom szét, ezekhez már semmi alkatrész nincs, nem beszélve a jó szemről.
A kezdeti időkben nem is tudtuk elképzelni, hogy milyen könnyen lehet majd videót szerkeszteni, feliratozni.
Videoszerkesztés.
Mint írtam a videózás kezdetén nagyon sok munkával járt a szerkesztés.
Probléma volt, hogy mikét tegyem fel a gépre, mert ha fel is sikerült tenni,
sok esetben elcsúszott a hang a képtől.
Örültem, ha a videó végére sikerült olvasható szöveget felrakni.
Amikor már komolyabb gépem volt, akkor az ULEAD-al szerkesztettem.
Ez után jött a Adobe Premier.
Később a PowerDirector Studio.
Végül a Sony Vegas, ezzel dolgozok a mai napig.
Ahogy időm engedi folytatom.
Fényképezés.
Első fényképezőgépem egy harmonika szerűen kihúzható lencsével volt felépítve. Hasonló mint a képen. Ezt a gépet Budán a Fő utcában vásároltam egy használt cikk boltban. Érdekes keresője volt, mert volt rajta két kis négyzet alakú ablak, egyik a lencsénél a másik meg a gépnél. Amit a két kis ablakon keresztül láttunk azt látta a lencse is.
Később egy két aknás gépet vettem. Ezzel a géppel kevés képet csináltam, mert akárhogy állítottam nem csinált éles képet, a drága filmet tönkre tette.
Következett egy Szovjet Smena. Ahhoz képest, hogy egyszerű a kezelése, jó képeket lehetett vele csinálni. Ezt sokáig használtam és viszonylag sok jó képet csináltam a családról, kirándulásokról, stb.
Munkabérbe kaptam egy Zenit gépet, de ezzel is kevés képet csináltam, sőt még most is benne van a film.
Sokat nem tudtam fényképezni, mert sokba került az előhívás. Bár jó most nézegetni ezeket a képeket!
Videózás.
Mindig szerettem volna olyan felvételt csinálni ahol hang is van.
A Rádiótechnikában hirdettek egy fekete-fehér videokamerát, ezt a kamerát állítólag egy börtönben használták megfigyelésre. Megvettem de sajnos hibás volt, sok munkával sikerült megcsinálni, ezután kezdődtek a videomunkák. A videotechnikai felépítés egy asztali videomagnóból, egy Tünde tv-ből és Tesla mikrofonból, és sok-sok vezetékből lett összeállítva. Nem tudott szép képet csinálni, talán a 20-30-as években készült mozifilmekhez lehet hasonlítani, de azért nagyon örültünk neki, mert a családról szólt és hangja is volt.
Sokáig ez a technikai felállás volt. Felírat is volt! A lányom leírta a papírra a szöveget, én meg felvettem.
Később egy Commodor 64-es számítógéppel készült a felírat, majd Amiga számítógéppel, és következett egy AT286-os számítógép.
A barátomnak volt egy színes kamerája, és nagyobb családi események felvételére ideadta.
Ahogy az anyagiak engedték vettem egy használt kézi Sony videót, sajnos kb. 5-év után elromlott.
Ezt követte egy szintén Sony Digitál8-as új kamera. Ez 14-évig jól működött, de 2019 januárjában a mechanikája elromlott. Nem látta a szalagot és még össze is gyűrte, kissé megbontottam, de nem tudtam vele mit kezdeni, mert hiába bontom szét, ezekhez már semmi alkatrész nincs, nem beszélve a jó szemről.
A kezdeti időkben nem is tudtuk elképzelni, hogy milyen könnyen lehet majd videót szerkeszteni, feliratozni.
Videoszerkesztés.
Mint írtam a videózás kezdetén nagyon sok munkával járt a szerkesztés.
Probléma volt, hogy mikét tegyem fel a gépre, mert ha fel is sikerült tenni,
sok esetben elcsúszott a hang a képtől.
Örültem, ha a videó végére sikerült olvasható szöveget felrakni.
Amikor már komolyabb gépem volt, akkor az ULEAD-al szerkesztettem.
Ez után jött a Adobe Premier.
Később a PowerDirector Studio.
Végül a Sony Vegas, ezzel dolgozok a mai napig.
Ahogy időm engedi folytatom.